Webpanda

Néhány híres hely Japánban,elhelyezkedés,szárazföld,vizek,éghajlat és évszakok,Növényzet és állatvilág

                                             Elhelyezkedés

Japán szigetország a Csendes-óceánban,Ázsia keleti partjainál.Japán legközelebbi szomszédai: Oroszország,Kína és a Koreai köztársaság.            
A Japán nemzeti területét több mint 6800 sziget alkotja.Ezeknek a szigeteknek a döntő többsége nagyon kicsi,közülök mindössze 340 terület nagyobb 1 négyzetkilométernél.Az ország területének 99,37%-át négy fősziget alkotja.Ezek: Hokkaido,Honsu,Sikoku és Kyushu.Az ország területe megközelítően 378 000 négyzetkilóméter (Finnországé 338 000 négyzetkilóméter vagy paraguay  407 000 négyzetkilóméter) amit  egy keskeny,ívelt,3800 km hosszan elnyúló szigetcsoport ad ki.Összehasonlításul: Ausztrália területe:7 741 000 négyzetkilóméter,Madagyaszkáré 587 000 négyzetkilóméter,Nagy britanniáé 244 000 négyzetkilóméter,Egyesült államoké pedig 9 364 000 négyzet kilóméter.

A Japán tájak és a hagyományok 
nagyon változatosak.A történelmi 
nevezetességek közé tartoznak 
Honshu szigetének templomai 
és várai,különösen azok,amelyek 
Kioto és Nara környékén találhatók
A modern látványosságok szintén
jellemzik Japánt.Ilyenek például 
a Tokio-i és  Osaka-i bevásárló- 
központok és szórakozó negyedek.
A japán kultúra fontos részét     
képzik az olyan fesztiválok,mint 
amelyeket Sapporo-ban,Yokote-ban
rendeznek.Japán a természei
szépségek és a kultúrális sokszín-
űség földje.

                                        SZÁRAZFÖLD

A Japán szigetek jelenlegi formája a különböző elmozduló földkéreglemezek lassú egymásnak ütközése és vulkanikus aktivitás következtében alakult ki,amikor a terület leszakadt a kontinens óceán felőli partvonaláról.A drámai geológiai átalakulás jól nyomon követhető a Japán szárazföld formáján.Az ország területének nagy részét magas hegyek alkotják,amelyeket keskeny völgyek szabdalnak.Japán területének 68 százaléka hegyvidék.A lakosság döntő többsége a laposabb vagy enyhén dombos vidéken él,mivel ezek a területek kedveznek a mezőgazdaságnak és az áruszállításnak.
A japán hegyek az ország természeti szépségének legjellegzetesebb részei.Nagyon híres közülük a Honshu szigetén található Japán Alpok,de kétség kívül a legismertebb Japánban a legmagasabb,3776 méter magas hegy a Fuji.A világ vulkánjainak egytizede japánban található.

A Fuji hegy japán legmagasabb hegycsúcsa

A természeti környezet gyönyörű,de a lakosságnak meg kell tanulnia együtt élni bizonyos nehéségekkel.Kobe városát és a környező térséget például 1995  januárjában erős földrengés sújtotta,ami 6398 emberéletet követelt.A földrengés következményeinek felszámolására a magán és állami szervezetek összefogtak,és újjáépítették a japán gazdagságnak ezt a lüktető régióját.Mára az okozott kár nagy részét felszámolták.

                     



                                                  Vizek

Japánt mindenhol vizek veszik körül:keleten a Csendes-óceán,nyugaton a Japán-tenger,északon az Ohotski-tenger,Shikoku és Honshu között pedig a Seto-beltenger.Az óceánnak köszönhetően a hal a Japán étkezés és gazdaság fontos eleme.
Japán vulkáni ereetű hegységeinél gyakran természetes hőforrások találhatók,amelekből víz tör fel a felszínre,fürdőket táplálva.Csodálatos tavak és folyók teszik szintén változatossá a Japán tájat.
Miként a szárazföld,a vizek is komoly kihívást jelentenek.Nyáron és ősszel gyakoriak a hatalmas tájfunok,nagy erejü trópusi viharok amelyek nyomán árvizek,földcsuszamlások és egyéb károk keletkeznek.A vízalatti nagy kiterjedésű földrengéseket pedig gyakran erős,pusztító szökőár (tsunami) követi.

A Seto Ohasi híd 7016 méter hosszú.Honhsu-t és Shikoku-t köti össze,bakugrásszerűen érintve számos kisebb szigetet a Seto-beltengeren.

                                   Éghajlat és évszakok

Minthogy a Japán szigetek hosszan nyúlnak el,az időjárás ugyanazon időszakban is nagyon változatos.A jeges északi Hokkaido-tól a parányi,délen lévő szubtrópusi szigetegik mindenhol más-más éghajlati v iszonyok uralkodnak.
Az időjárás évszakoktól függően is változik.A tavasz (haru) márciusban kedődik,amikor a fák virágba borulnak és a nappalok melegebbé válnak. Először a szilvafa virágzik,teljes színpompával.Március végén vagy április elején mindenki izgatottan várja a televízió meterológiai előrejelzését arról,hogy az egyes városokban mikor kezdődik acseresznyevirágzás. Amikor ez bekövetkezik,a cseresznyefák alatt virágnéző összejöveteleket (hanami) tartanak és gyönyörködnek a virágzásban.A kényes,rózsaszínű cseresznyevirág csak egy-két hétig szíszíti a fákat,aztán elvirágzik,hogy utat adjon más tavaszi virágoknak,például a lilaakácnak.

A tavaszt a nyár (nacu) követi amely májustól szeptember elejéig tart.A nyárelő (soka) rövid,meleg és napos.Azt követi az esős évszak (cuju), amikor csaknem mindennap esik.Ez az évszak Hokkaido kivételével Japán-szerte mindenhol meleg és párás.A nyár közepén (manacu) augusztusban meleg és tiszta az idő,ilyenkor sokan kempingeznek, hegyet másznak vagy úszni járnak.

Az ősz (aki) szeptembertől novemberig tart.A levegő szárazabb  a levegő szárazabb és hűvösebb lessz,néha azonban esik az eső és erős viharok,tájfunok is előfordulhatnak.A levelek őszi színpompát öltenek.A rizs és egyéb termények betakarítása erre az évszakra esik,amit számos helyi fesztivál kísér.

A tél (fuju) novembertől februárig tart.A Szibéria és Mongólia felöl érkező hideg szelek mindenhol érezhetők.Délen azonban a hőmérséklet enyhe és még Tokio-ban is a nappalok többségében fagypont fölött marad.Honshu északi régióiban ( Tohoku és Hokoriku ) azonban hatalmas hófúvások fordulnak elő,és Hokkaido-n ilyenkor rendkívül hideg van.Az északi időjárás azonban nem riasztja el a világ minden tájáról ide utazókat,akiket a hatalmas hó és jégszobrok látványa vonz Hokkaido "fővárosába",Sapporo-ba.

Sapporo,jégfesztivál

                              Nővényzet és állatvilág

Japán 4000-6000 növénynek ad otthont.Néhány növénynek az ország lakossága számára szimbolikus jelentése van.A cseresznye virágzás (sakura) a rövidéletű szépséget,múlandóságot,a fenyőfajták (macu pedig a hosszú életet jelképezik.
A japán konyha nemcsak a gyümölcsöt és a gabonát használja,hanem eggyes virágféleségeket és leveleket is.A növények szeretetének hatása nyomon követhető a virágrendezésben (ikebana),festészetben,továbbá a szőttesek,kerámiák és lakkozott termékek készítésében.A Japánok a növényeket felhasználják gyógyszer,festék,ruha,papír és szerszám készítésére is.
Különleges a japán állatvilág.Egyes harkány,fácán,szitakötő,rák cápa kígyó,szalamandra és tengeri emlős fajok máshol nem léteznek.A változatosság ellenére Japánban csak 118 szárazföldi vad emlősfaj található.Legtöbbjük kistestű rágcsáló.Megtalálható emellett a medve,szarvas,mókus,denevér,majom és még a mosómedve eggyik fajtája is.Habár eggyes állatokra hagyományosan gyanakodva tekintenek Japánban (például a rókát ravaszdinak tartják) a Japán nép általában nagyon közel érzi magához a természetet.

Ezek a darvak (curu) Hokkaido-n telelnek át és nyáron még északbbra repülnek.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat